A francia hatóságok megsértették a Paris Match hetilap önkifejezési szabadságát, amikor elmarasztalták annak kiadóját egy II. Albert monacói herceg házasságon kívül született gyermekéről szóló hír miatt – döntött kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága.
A hetilap 10 évvel ezelőtt adott közre egy interjút az Air France togói származású korábbi légiutas-kísérőjével, Nicole Coste-tal, aki azt állította, hogy fia, Alexandre a herceg gyermeke. Pár hónappal később Albert is elismerte, hogy ő a fiú apja. A herceg a párizsi laphoz fordult, hogy ne közöljék az interjút, mert az sérti a magánélethez való jogát. A Paris Match viszont ennek dacára publikálta azt, mire a herceg pert indított lap és két másik utánközlő, a brit Daily Mail és a német Bunte ellen.
A közszereplők magánéletének védelme és a szólásszabadság közötti határ a sajtójog alapvető, nagy múltú vitája.
Tagadhatatlanul közérdeklődésre számot tartó szerelem
A francia bíróság azt mondta ki, hogy a cikk és a hozzá kapcsolódó fotók Albert legmélyebb szerelmi és magánéletét érintik, ezért 50 ezer euró kártérítés megfizetésére és a végzésnek a címoldalon való közzétételére kötelezték a lap kiadóját.
A strasbourgi bírák viszont az interjú egészét megítélve arra jutottak, hogy ugyan az tartalmaz a herceg családi és magánéletére, érzelmeire vonatkozó részleteket, ugyanakkor kontextusában értelmezve mégis közérdeklődésre számot tartó hírt taglal, ebben az esetben pedig szűk lehetőség van az önkifejezés szabadságának korlátozására.
A bírák megítélése szerint a monacói közvélemény számára „tagadhatatlanul közérdeklődésre számot tartó értékű” információ, hogy az addig egyedülállónak és gyermektelennek tartott Albert hercegnek van egy fiúgyermeke, különös tekintettel arra, hogy a cikk arra is kitért, hogy ez hogyan lehet hatással Grimaldi-házon belüli trónöröklésre.
A trónöröklés kérdése közügy
A strasbourgi bíróság szerint egy trónörökléses utódláson alapuló monarchiában önmagában az is közérdekű információ lehet, hogy a herceg titokban akarta tartani, hogy van egy gyermeke, és ezt egy ideig tagadta is, ahogy az is, hogy hogyan állt gyermeke anyjához, aki például nem kaphatta meg a másolatot arról a dokumentumról, amelyben Albert elismerte az apaságot.